Olimpia történet – Második állomás 1992 Barcelona

2024.07.01.

Az 1992-es olimpiai megnyitó ünnepség talán máig a legszebb lánggyújtásáról is híres. Az olimpiák történetében itt szerepelt a legkevesebb magyar asztaliteniszező, és itt született meg a férfi mezőnyben máig egyedüli európai győzelem.

Magyar résztvevők:

Az olimpia, ami lehetett volna 4 évvel korábban

Erre az olimpiára megváltoztatták az érmek kiosztását, nem kellett bronzmérkőzést játszania senkinek, két harmadik helyezettet ünnepelt a sportág. Ha ez korábban történik, akkor az első szöuli olimpiáról lett volna egy bronzérme Magyarországnak Klampár Tibor jóvoltából.

Az egyetlen ötkarikás játék, ahol egyetlen magyar indult

Bátorfi Csilla egyetlen magyar asztaliteniszezőként képviselte Magyarországot. A selejtező csoportkör nagyon jól alakult számára, szettveszteség nélkül sikerült megnyerni csoportját, ahol aztán a Fortuna nem volt kegyes hozzá. Az egyenes kieséses szakaszban rögtön a későbbi győztes Denggel találkozott, aki ellen sokan meg a bemelegítés során feladták volna a mérkőzést. A peches sorsolás annak is köszönhető, hogy Csilla közvetlen az olimpia előtt kijött új világranglistán egy helyett rontott, így nem került kiemelt pozícióba.

Európaiak a csúcson

A '80-as évek végén, a '90-es évek elején "svédületes" volt a férfi asztalitenisz. Jörgen Persson és Jan-Ove Waldner szinte uralták a világot. Legtöbbször nekik sikerült felvenniük a versenyt Kínával és sokszor törtek borsot az orruk alá.

A papírforma szinte mindenhol bekövetkezett, nagy eget rengető meglepetések nem születtek. Férfi egyesben a legjobb 8 közé öt európai versenyző jutott be, az előző olimpia bajnoki címvédő, a koreai Yoo Nam-Kyu pedig nem ért el idáig.

Bár a svédek nagyon szerettek volna egy házi döntőt: sajnos ez nem jöhetett össze, ugyanis a negyeddöntőben találkozott egymással Persson és Waldner. A világbajnoki címvédő Perssont honfitársa búcsúztatta, később pedig Waldner feltette az i-re a pontot, 27 évesen mindenhol a csúcsra ért.