Kínában edzőtáboroznak fiataljaink

Nagyszerű lehetőséget kapott a magyar asztalitenisz, Kínából kaptunk meghívást miszerint szívesen látnák az ifjú tehetséges versenyzőinket náluk.

A Zhengding Hebei nemzeti asztalitenisz bázisára látogatnak utánpótláskorú játékosaink, ahol elsősorban a fejlődésé lesz a főszerep. A négy fiatal fiú (Szántosi Dávid, Lei Balázs, Poór Balázs és Szabó Lénárd) igyekszik majd minél többet ellesni a kínaiaktól. Egyesek számára nem lesz újdonság a kínai kaland, de a helyszín mindenképpen új lesz.

Ezen a bázison korábban olyan nevek nevelkedtek, mint Deng Yaping, Kong Linghui, Liu Guoliang, Wang Tao, Wang Nan, Zhang Yining, Li Ju, Yang Ying, Wang Liqin vagy Ma Lin. Tehát az biztosra vehető, hogy nagyon profi környezetben fogják majd találni magukat.

Szabó Krisztián szövetségi edző fogja majd össze a fiatal tehetségeket, aki az indulás előtt elmondta, hogy mit vár el a gyerekektől, illetve ő maga mit szeretne még ellesni.

’A gyerekek közül többen már jártak ilyen túrán, így tudjuk, mire számíthatunk, de mindig vannak újdonságok, szerintem ez most így lesz. Kínával érdemes jó kapcsolatot ápolni, mert mindig tanulhatunk tőlük olyan dolgokat, amik éppen a segítségünkre lehetnek. Bízom benne, hogy mindenféle együttműködést és tapasztalatot rugalmasan tudunk majd hasznosítani, ami a jövőben segítheti a magyar asztaliteniszt, hogy az eredményekben is meglátszódjon. A gyerekekkel már beszélgettem, és folyamatosan fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ez egy fokozottabb terhelés lehet, mint amihez itt hozzá vannak szokva. De éppen ezért megyünk, hogy tanuljunk tőlük, lássuk azt a profizmust, ami ott működik, hiszen ők vezetik a világ pingpongját. Ezt fogom nekik is mondani, hogy minden egyes nap, óra, perc, sőt, minden labdaérintéssel a lehető legtöbbet sajátítsák el." – kezdte el Krisztián.

„Fontos, hogy azt a profizmust és hozzáállást próbáljuk meg átvenni, ami ahhoz kell, hogy ők igazán jó játékosok legyenek. Tehát valaki lehet, hogy nagyon jól szervál, jó a kondija, vagy erősen pörget, de azt a miliőt és szemléletet kellene elsajátítani, amivel a kínaiak rendelkeznek. Ez mind a hozzáállásban, mind az edzésmunkában, mind a hétköznapi életben megmutatkozik. Én figyelni fogom és mondani is fogom nekik, hogy nézzék meg, vége az edzésnek, de ő még mindig azzal foglalkozik, hogy hogy lehetne még jobb, hogy tud jobban pihenni, hogy a következő edzései még hatékonyabbak legyenek. Rengeteg apró mozzanat van, ami sokat számíthat. Tehát nem csak az van, hogy akkor van edzés, amikor ott állok az asztalnál, hanem 0-24 órában azon vannak, hogy ők minél jobb játékosok legyenek. Ez egy kulcskérdés, hogy tudunk-e a gyerekeknek olyat mutatni, amit látnak a mindennapokban, s ezt, hogy is kellene csinálni, ami a profizmus felé vezet" – folytatta tovább.

"Én személy szerint azt várom, hogy globálisan mindenben fejlődjünk egy kicsit. Én foglalkoztam gyerekekkel, kezdőkkel, olyanokkal is, akik első osztályba jártak és még nem volt ütő a kezükben, olyanokkal, akik jobban tudnak pingpongozni, olyanokkal, akik versenyekre járnak, egészen a felnőttekig. Arra vagyok kíváncsi, hogy náluk ez hogyan valósul meg. Nem tudom, hogy látni fogom-e, hogy egy ilyen nagy centrumban vagy akadémián, hogy van-e az egész a kezdetektől a legmagasabb szintig, de erre nagyon kíváncsi lennék. Ők azt hogyan oldják meg, milyen feladatokkal, mennyi időintervallumban, hány éves gyerekekkel, hány edzővel, tehát hogy ott mi a leginkább hatékony? Például egy edző hány gyerekkel foglalkozik? Az edzésnek mennyi idő az, ami szakmai? Beszélgetnek-e a gyerekekkel az edzésről, vagy csak szimplán odaküldik és tegye a dolgát. Szóval azokat az apró szösszeneteket, meg mozzanatokat szeretném én is nézni, amit majd a mindennapokban is lehet használni” – zárta le gondolatit Krisztián.

A magyar asztalitenisz szövetség és a kínai asztalitenisz szövetség jó kapcsolata nélkül ez az edzőtábor aligha jöhetett volna létre. Továbbra is törekedni fogunk, hogy ez a közös kapcsolat pozitív maradjon és még nagyobb hozadéka legyen a jövőben. 

Fotó: Szabó Krisztián