Február 17-én, a XII. kerületi Ökoház lovagtermében Jónyer István átvehette az Emberi Méltóságért kitüntetést.
„Ez a díj nagy megtiszteltetés, de egyúttal óriási felelősség is, mert a tudásunkat át kell adnunk a fiataloknak, és ez fantasztikus érzés nekem" – idézi az MTI Jónyert. Beszédét azzal zárta, hogy a következő években szeretné megalapítani a Jónyer Akadémiát, hogy átadhassa tudását a faitaloknak, és bízik abban, hogy lesz még a jelenleginél eredményesebb a magyar asztalitenisz.
Az Emberi Méltóság Tanácsa azokat részesíti elismerésben, akik hivatásuk gyakorlása mellett jelentős közéleti tevékenységet is kifejtenek. Az elmúlt években több művész kapta meg a kitüntetést, így Jókai Anna, Törőcsik Mari, Kányádi Sándor, ifj. Sánta Ferenc, Bodrogi Gyula, Kóbor János, Benkő László. A sportolók közül ezt megelőzően az Aranycsapat jobbhátvédje, Buzánszky Jenő vehette át az elismerést.
Jónyer István 1950. augusztus 4-én született Miskolcon, örökös magyar bajnok asztaliteniszező. Viszonylag későn, 13 évesen – 1963-ban – kezdte asztalitenisz-pályafutását a DVTK játékosaként. Labdaérzéke, kitartása és szellemisége alapján hihetetlen gyorsan fejlődött, és négy évvel később, 1967-ben, a Dániában rendezett ifjúsági Európa-bajnokságon már bronzérmet szerzett fiú egyesben. Majd az 1968-as lyoni felnőtt Európa-bajnokságon 18 évesen, férfi párosban is bronzéremmel mutatkozott be Beleznay Mátyás párostársaként.
Jónyer István négyszeres világbajnok lett: férfi egyesben 1975-ben Kalkuttában, párosban 1971-ben Klampár Tiborral és 1975-ben Kalkuttában Gergely Gáborral, valamit a legendás asztalitenisz-aranycsapat kapitányaként 1979-ben Phenjanban Klampár Tiborral, Gergely Gáborral, Kreisz Tiborral és Takács II Jánossal, Berczik Zoltán legendás vezetőedző irányításával.
Jónyer István világbajnokságokon az aranyérmek mellett három ezüst- (1973, Szarajevó, páros; 1979, Phenjan, páros; 1981, Újvidék, csapat) és egy bronzérmet (1983, Tokió, csapat) szerzett.
Kreatív játékával, az általa kifejlesztett „kifli" pörgetéssel és szemfüles stílusával alakította a „pingpongtörténelmet". A lepörgetés és az
asztal feletti fonákpörgetés bevezetésével lényegesen hozzájárult a sportág fejlődéséhez. A támadó játéka mellett anti borítással is kiválóan játszott, sőt a két játékstílust ütőforgatással kombinálta is. Ellenfelei számára mindig talány volt, Jónyer milyen újdonsággal áll elő a mérkőzésen, sokszor nem is tudták, milyen borítással reagál ütőforgatási technikája miatt.
Jónyer István négy világbajnoki címe mellett, négyszeres Európa-bajnok (többek között csapatban, Budapesten), négyszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, ötszörös Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres Európa Top 12-bajnok, 33-szoros magyar bajnok és szinte megdönthetetlen rekorddal 328-szoros magyar válogatott.
Korábban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Prima díjat, a Magyar Örökség díjat, a Pro Urbe Budapest díjat, MOATSZ életműdíjat, az európai asztalitenisz-hírességek csarnokának tagja, valamint Miskolc díszpolgára lett.