András Csaba: Szokni kell a zsákos szerepet

2026.11.16.

András Csaba, a Bad Homburg magyar válogatott asztaliteniszezője vezeti a Bundesliga eredményességi rangsorát bajnokság honlapja alapján.

András Csaba, a magyar asztalitenisz válogatott meghatározó, bátran mondhatni, első embere ismét bizonyította, nem véletlenül található a pingpongosok világranglistáján az ötvenedik hely környékén.

A Bundesligában fantasztikus menetelést mutat be, világklasszisokat győz le, csapatának húzóembere. Gratuláció ehhez. Nem akarok ünneprontó lenni, de a ljubljanai egyéni Európa-bajnokságon, finoman fogalmazva is, saját magát verte meg, tudásához képest csak árnyéka volt önmagához. Mi történt?  – tettem fel a kérdést.

Lassan azért feldolgoztam az ebé történését – kezdte a legjobb magyar asztaliteniszező. – Be kell vallanom, számítottam arra, vártam, mikor jön el egy hullámvölgy, de reménykedtem abban, hogy legalább az Európa-bajnokságig kihúzom – mondta Csaba.

Nem titok, ott ültem a nézőtéren a ljubljanai sportcsarnokban, és csak kapkodtam a fejem a produkciója láttán. Saját magát verte meg, szinte esélyt sem adott az ellenfelének, hogy hibázzon.

Nem szeretnék kifogásokat keresni, egyszerűen be kell vallanom, hogy „sok volt”. Azt gondoltam, hogy bírom a sorozatterhelést, jöhet bármi és bármennyi. Persze, mondhatnám, benne volt a fejemben, hogy a felkészülés alatt rakoncátlankodott a könyököm. Talán benne volt a fejemben, hogy csak ne most, pont az ebén jöjjön elő a félelem, attól, hogy a fájdalom akadályoz a játékban.

Ez nem csak kifogáskeresés?

Nem, mert amilyen munkát elvégeztem Harczi Zsolt szövetségi kapitány irányítása mellett, tiszta lelkiismerettel utaztam Szlovéniába. A pingpongban van ilyen, persze tudom, hogy a világranglista ötvenedik helye körül álló játékosnak illett volna legalább a kontinens bajnokságon a legjobb tizenhat közé kerülni.

Mondhatnám, spongyát rá, de a sport nem erről szól. Most újra bizonyított, kisiklás lehetett az Európa-bajnokság.

Itt Németországban az számít, hogyan teljesítesz. Szerencsére, és a sok munkának köszönhetően kiegyenesedtem, rendben van minden. Most menetelés következik, és köszönhető a szövetségnek, minden lehetőségem megvan arra, hogy a nemzetközi versenyeken való indulásokkal ott maradhassak, vagy még előbbre léphessek a világranglistán, ami azt jelenti, hogy olimpiai kvótám van a helyezésem alapján. Tehát, arccal az olimpia felé. Én pedig arra nézek, nyitott szemmel.

Egyetlen kérdés maradt bennem. Mi a titok, miért jobb András Csaba a klubjában, és nem a magyar válogatottban?

Nincs titok. Nem vagyok sztár. Beszélgettem valakivel, az egyik utolsó magyar világbajnokkal, aki azt mondta, a „zsákos szerepeket” meg kell szokni. Igaza van, azóta nem azzal foglalkozom, hogy mi lesz ha.... inkább azzal, hogy mit tudok.

G.G.

linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram