
András Csaba, a Bad Homburg magyar válogatott asztaliteniszezője vezeti a Bundesliga eredményességi rangsorát bajnokság honlapja alapján.
András Csaba, a magyar asztalitenisz válogatott meghatározó, bátran mondhatni, első embere ismét bizonyította, nem véletlenül található a pingpongosok világranglistáján az ötvenedik hely környékén.
A Bundesligában fantasztikus menetelést mutat be, világklasszisokat győz le, csapatának húzóembere. Gratuláció ehhez. Nem akarok ünneprontó lenni, de a ljubljanai egyéni Európa-bajnokságon, finoman fogalmazva is, saját magát verte meg, tudásához képest csak árnyéka volt önmagához. Mi történt? – tettem fel a kérdést.
Lassan azért feldolgoztam az ebé történését – kezdte a legjobb magyar asztaliteniszező. – Be kell vallanom, számítottam arra, vártam, mikor jön el egy hullámvölgy, de reménykedtem abban, hogy legalább az Európa-bajnokságig kihúzom – mondta Csaba.
Nem titok, ott ültem a nézőtéren a ljubljanai sportcsarnokban, és csak kapkodtam a fejem a produkciója láttán. Saját magát verte meg, szinte esélyt sem adott az ellenfelének, hogy hibázzon.
Nem szeretnék kifogásokat keresni, egyszerűen be kell vallanom, hogy „sok volt”. Azt gondoltam, hogy bírom a sorozatterhelést, jöhet bármi és bármennyi. Persze, mondhatnám, benne volt a fejemben, hogy a felkészülés alatt rakoncátlankodott a könyököm. Talán benne volt a fejemben, hogy csak ne most, pont az ebén jöjjön elő a félelem, attól, hogy a fájdalom akadályoz a játékban.
Ez nem csak kifogáskeresés?
Nem, mert amilyen munkát elvégeztem Harczi Zsolt szövetségi kapitány irányítása mellett, tiszta lelkiismerettel utaztam Szlovéniába. A pingpongban van ilyen, persze tudom, hogy a világranglista ötvenedik helye körül álló játékosnak illett volna legalább a kontinens bajnokságon a legjobb tizenhat közé kerülni.
Mondhatnám, spongyát rá, de a sport nem erről szól. Most újra bizonyított, kisiklás lehetett az Európa-bajnokság.
Itt Németországban az számít, hogyan teljesítesz. Szerencsére, és a sok munkának köszönhetően kiegyenesedtem, rendben van minden. Most menetelés következik, és köszönhető a szövetségnek, minden lehetőségem megvan arra, hogy a nemzetközi versenyeken való indulásokkal ott maradhassak, vagy még előbbre léphessek a világranglistán, ami azt jelenti, hogy olimpiai kvótám van a helyezésem alapján. Tehát, arccal az olimpia felé. Én pedig arra nézek, nyitott szemmel.
Egyetlen kérdés maradt bennem. Mi a titok, miért jobb András Csaba a klubjában, és nem a magyar válogatottban?
Nincs titok. Nem vagyok sztár. Beszélgettem valakivel, az egyik utolsó magyar világbajnokkal, aki azt mondta, a „zsákos szerepeket” meg kell szokni. Igaza van, azóta nem azzal foglalkozom, hogy mi lesz ha.... inkább azzal, hogy mit tudok.
G.G.
Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Néhány elengedhetetlen a webhely működéséhez, míg mások segítenek elemezni és javítani a felhasználói élményt. Kérjük, tekintse át lehetőségeit, és válasszon.
Ha 16 évesnél fiatalabb, kérjük, győződjön meg arról, hogy szülője vagy gyámja beleegyezését adta, a nem alapvető sütik használatához.
A beállításait bármikor módosíthatja, a további információkért az adatkezelésről, kérjük, olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat. Beállításait később módosíthatja megváltoztathatja.
Ne feledje, hogy ha bizonyos típusú sütik, vagy szolgáltatások letiltása mellett dönt, az befolyásolhatja a webhely által nyújtott élményét és az általunk kínált szolgáltatásokat.
Néhány szükséges erőforrást blokkolva lett, ami hatással lehet a harmadik féltől származó szolgáltatásokra és befolyásolhatja az oldal működését.
